Látogatás az AL-KO németországi központjában

0

Posted by Barkacsonline.hu | Posted in AL-KO, Fűnyíró, Kertigép, Láncfűrész, Szivattyú | Posted on 05-11-2011

Címkék: , , ,

Az AL-KO története1931-ben kezdődött, egy lakatosműhelyben Grosskötz városában. Az alapító Alois Kober névadója is volt családi vállalkozásának. Termékeik elsősorban a járműiparra fókuszáltak, ebben az ágazatban ma is piacvezetők. Alvázak légrugók vonófejek stb. Európában a lakókocsik és lakóautók túlnyomó többsége AL-KO alvázra épül, és a világ más részein is (pl USA, Ausztrália) magas a piaci részesedésük.

al-ko company

al-ko company

Az AL-KO az 1960-as években kezdett először kerttechnikával foglalkozni, és azóta ez az üzletág is töretlenül fejlődik. Különösen igaz ez a 2007 óta eltelt időre, ugyanis ez volt a vállalkozás életében a második nagy generációváltás, amikor is az alapító fiai átadták a vállalatvezetést az unokáknak.
Ez az esemény a kerttechnikai területen különösen fontosnak bizonyult, még az eddiginél is sokkal komolyabban veszik a kerttechnikát, és annak fejlesztését. A közeljövőben megjelennek az innovatív AL-KO termékek teljesen egyedi, sok esetben eddig más gyártótól sosem látott fejlesztésű termékei. Hogy mennyire hamar, arról meggyőződhettünk 2011 júliusában, amikor Kötz-ben jártunk az AL-KO oktatási központjában.

Gyülekező az AL-KO Magyarország központjában, reggel, mert a busz 9 órakor németes precizitással indul, aki bújt, bújt, aki nem…
Első meglepetés: Megújult a bemutatóterem. Ízléses állványrendszer, metszetben megjelentetett termékek, lehet bámészkodni. Azaz lehetne, de 9 órakor mint már mondtam…

al-ko bemutatóterem

AL-KO bemutatóterem, Alsónémedi

Bemutatóterem részlete Alsónémediben

Úton az AL-KO központba Németországba

Úton az AL-KO központba Németországba

A buszon a magyarországi szakkereskedők és az AL-KO Magyarország képviselői, mint idegenvezetők.

Első meglepetésként érte a résztvevőket, hogy a busz Augsburgban állt meg. No persze, hiszen az Augsburg az idén feljutott a Bundesliga első osztályába. A csapat főtámogatója pedig, az AL-KO. Így egy jól szervezett idegevezetés mellett (tolmács a magyarországi vezetőség) végiglátogattuk a stadiont, méghozzá nem csak a látogatóknak fenntartott részeken. Olyan területek is bemutatásra kerültek, mit a vendégöltöző, sajtószoba, vagy a hazai csapat öltözője, ahol minden résztvevő egy valódi, saját nevére szóló focimezt kapott. Ezek után már csak természetes, hogy a nagy csapat a fűre is kirohant. Az ellenfél ettől úgy megrémült, hogy meg se jelent.

Augsburg FC AL-KO-focipalya

A következő nap reggelén kezdődött az érdemi munka a Kötz-i AL-KO Schulungszentrum-ban. Itt – jelezve az esemény fontosságát – az érkezőket a kert technikáért felelős igazgató fogadta, aki egyébként az alapító Alois Kober unokája. Ő tartotta a nyitó előadást is. A ezután szervezők négy csoportra osztották a hallgatóságot, és kezdődött a terméktájékoztató.

Herr Kober üdvözli az érkezőket

Az első csapat a Powerline termékeket tekinthette át. A Powerline sorozat az AL-KO prémium kategóriás termékcsaládja, amit kizárólag szakkereskedők értékesítenek, hipermarketekben nem kaphatók. Bemutatták az allergiások által is használható elektromos fűnyírót (amelyik egyébként egy 14 pontból álló tesztet úgy nyert meg, hogy mind a 14 pontban kategóriája legjobbjának bizonyult), az elnyűhetetlen és tönkretehetetlen öntött alumínium házas motoros fűnyírót, az új biztonsági szabályoknak megfelelő zárt dobozos gallyaprítót, lombszívót, hómarót, stb…
Külön kitértek az AL-KO saját gyártású motorjára is, ami több mint három év! Tesztelés után kerül bevezetésre, és olyan képességekkel rendelkezik, mint például a több mint 1 perces üzem 30 fokos lejtőn, ami jelenleg egyedülálló.

AL-KO Powerline fűnyíró allergiásoknak is

AL-KO Powerline fűnyíró allergiásoknak is

Következő lépés a benzinmotoros termékek áttekintése elsősorban a fűnyírók és fűkaszák tekintetében. Jövőre bevezetésre kerül egy új fűkasza család, ami az eddigi hobbi kategória mellet a kisgazdaságok számára is használható, megnövelt terhelhetőségű modell lesz. És a fűnyírók szinte végtelen variációban, a hollandok által nagyon kedvelt, kizárólag mulcsozó változattól a négyfunkciós mindentudó berendezésig, hagyományos vagy önjáró változatban, acél vagy öntött alumínium házzal, többféle vágószélességgel, elképesztő mennyiségben.

Hát fűnyíró az van... A képen a teljes választék fele látható

Hát fűnyíró az van... A képen a teljes választék fele látható

Következő termékcsoport a víztechnika, A jövő évben itt lesz a leglátványosabb a megújulás. Búvárszivattyúk, öntözőszivattyúk, házi vízellátó rendszerek, ezek mindegyike változik. Alapvető elvárás a tervezés során az volt, hogy a szivattyúk várható élettartama legalább kétszerese legyen az előző sorozatnak. Ez pedig nem egyszerű, mivel az elmúlt időkben évente változtattak a gyártás technológiáján. Mivel a típusjelzéseket nem cserélték, és a megjelenésre nem, kizárólag a műszaki tartalomra vonatkoztak, ezeket a változtatásokat a felhasználók nem feltétlenül vették észre. De a szivattyúk egyre jobbak és jobbak lettek. Ezentúl még jobbak lesznek, köszönhetően az eddigi tapasztalatok alapján történt újratervezésnek. És ez már látható is lesz, teljesen megváltozik a formaterv is.
A jövőben a szivattyúkat három osztályba sorolják, Classic, Comfort, Prémium.
A házi vízellátóknál a prémium modell például digitális kijelzős, programozható, szárazonfutás elleni védettséggel szerelt berendezés lesz.

Az AL-KO  digitális vezérlésű házi vízellátója a tesztasztalon

Az AL-KO digitális vezérlésű házi vízellátója a tesztasztalon

Az AL-KO új búvárszivattyú családja

Az AL-KO új búvárszivattyú családja

Újdonság még az AL-KO életében a robotfűnyíró, ez is 2012-től lesz rendelhető. Telepítése nem bonyolult, jelzőkábellel kell bekeríteni a területet, a fűnyíró csak ezen belül fog mozogni. Folyamatosan dolgozik, mulcsozó üzemmódban, ha lemerül visszamegy a töltőre és feltölti magát. Késkiképzése miatt öntisztító.

AL-KO robotfűnyíró a tesztüzemből behozva, füves kerekekkel

AL-KO robotfűnyíró a tesztüzemből behozva, füves kerekekkel

Ezek után nem is maradt más mint a gyakorlati bemutató, füvet vágtunk, fát hasítottunk, locsoltunk…

AL-KO gyakorlati bemutató

AL-KO gyakorlati bemutató

Késő délutánra jutott még egy kis lazítás, látogatást tettünk a Mercedes múzeumban.

Mercedes-Benz múzeum, Stuttgart

Mercedes-Benz múzeum, Stuttgart

Az élmények jótékony hatása meglátszott a másnapi hazaúton.

Megfáradva hazafelé

Megfáradva hazafelé

AL-KO öntözéstechnika: AL-KO szivattyúk

0

Posted by Barkacsonline.hu | Posted in AL-KO, Szivattyú | Posted on 22-10-2011

Címkék: , ,

AL-KO szivattyúk

AL-KO JET F 1400 szivattyú

5 lépcsős járókerékkel szerelt AL-KO kerti szivattyú. Különösen erős és csendes.
Lényegesen gyorsabb felszívás. A szűrőbe épített visszacsapószelep megbízhatóan megakadályozza a szívócső leürülését, emelve ezzel a működés megbízhatóságát
Tartós üzemre alkalmas.
A különösen nagy, XXL előszűrő és a visszacsapó szelep optimálisan véd az elszennyeződés ellen, nagy felületével hosszú, biztos működést nyújtva. A szűrő a szívókészlet leszerelése nélkül cserélhető.
Az AL-KO kerti és merülő szivattyúk nem csak sokoldalúan használhatók, hanem olyan hasznos terméktulajdonságokkal tűnnek ki, amik szivattyúinkat egyedülállóvá és rendkívül megbízhatóvá teszik. A kerti öntözés elsődleges eszközei.

Jellemzők:

  • Gyep és ágyások öntözésre
  • Nyomásfokozásra pl. gyep esőztető, kerti zuhany vagy szórófej használatához
  • Vezetékes víz, esővíz és úszómedence vizének át- ill. kiszivattyúzására
  • XXL előszűrővel és visszacsapószeleppel
  • Hydrocontrollal kiegészítve automatikusan házi vízellátó automataként is működnek

Műszaki adatok:

  • Teljesítmény: 1400 W
  • Nyomómagasság: 60m / 6 bar
  • Szívási mélység: max. 7 m
  • Csatlakoztatható vizcső: 1″ szívó és nyomóoldalon egyaránt.
  • Szállított vízmennyiség: max. 6000 l/h
  • Súly: 15 kg
  • Garanciaidő: 3 év

Szeretném megrendelni az AL-KO JET F 1400 szivattyút

AL-KO TWIN 14000 Combi búvár-szennyvíz szivattyú

Választása szerint:
- A hálózati csatlakozón elhelyezett választó kapcsolóval igazán könnyű az átváltás az úszókapcsolóval szabályzott vízszintű automatikus üzemről, a felület felszívás kézi működtetésére.
Szennyvíz továbbítás és felület felszívás:
- Szabadalmaztatott, egyszerűen állítható szivattyúláb. Speciális formázás szennyvizes üzemmódhoz és felület felszíváshoz.
Szabadalom minden magasságban:
- A szabadalmaztatott szivattyúláb gyorsan, kényelmesen állítható a kívánt felszívási magasságra, a felület felszívástól a szennyvizes üzemmódig. A láb minden üzemmódnak megfelelő magasságban biztosan rögzül.
A kettős megoldás:
- Szennyvizet is továbbít és megbízhatóan felszív, akár 5 mm megmaradó vízszinttel.
- Erőteljesen továbbítja a szennyvizet, 30 mm szemcseméretig, és kényelmesen átállítható tisztavizes üzemre.

Termékjellemzők:

  • garancia: 3 év
  • vízcső vastagsága: 1 1/2 “
  • nyomómagasság: 9.5 m
  • max. szállított mennyiség: 14000 l/h
  • tömeg: 9 kg
  • teljesítmény: 950 W
  • beszívható idegen test: max. 30mm
  • csatlakozóvezeték hossza: 10 m

Szeretném megrendelni az AL-KO TWIN 14000 Combi búvár-szennyvíz szivattyút

AL-KO A300 Aquatrolley mozgatható locsoló

A jól mozgatható és kompakt, AL-KO Aquatrolley A300 locsoló 720 liter/órás maximális mennyiséget garantál. A könnyen használható Aquatrolley A300 rugalmas csövének és hosszú locsoló fejének köszönhetően széles hatósugárral rendelkezik. A könnyű és kényelmes Aquatrolley A300 széles XXL kerekeket kapott, így nagyon egyszerűen mozgatható.

  • Űrtartalom: 26 L
  • Maximális teljesítmény: 12 L/perc
  • Maximális nyomás: 0,8 bar
  • Tápellátás: 12 voltos akkumulátor
  • Kerekek: 2 x 27,5 cm (átmérő)
  • Súly: 12 kg

Szeretném megrendelni az AL-KO A300 Aquatrolley mozgatható locsolót

Szivattyú alapismeretek

1

Posted by Barkacsonline.hu | Posted in Szivattyú | Posted on 11-08-2010

Címkék: , ,

Bár egy szivattyú sokkal egyszerűbb konstrukció, mint az áramfejlesztő, kiválasztása legalább olyan gondosságot és figyelmet igényel. Ha még csak egy munkagödörből kell felszínre hozni a vizet, akkor az még nem nagy cucc. De ha a szivattyútól 100 m-re lévő paprikaföldön telepített szórófejeket akarjuk ellátni… Nos, az már belekavar kicsit a képletbe. Azért is célszerű ezt jól megismerni, mert egy tévesen kiválasztott termék, vagy a kereskedő által rosszul ajánlott szivattyú esetén nagyon meg tudja szívatni a partnert. Ilyenkor el kell dönteni, ki nyeli le a békát, vagyis az amúgy jól működő készülék kinek a nyakán marad. Bár ez egy olyan témakör, mellyel egy több kötetes könyvet is meg lehetne tölteni, megpróbálom a lényeget összefoglalva leírni a lényeget.

Szivattyú szívócsonk
Lássuk akkor az elejétől! A benzinmotoros szivattyúk többsége centrifugális elven működik. Ez magyarán annyit tesz, hogy a tengelyirányból beáramló vizet, a motor által hajtott lapátkerék felgyorsítja, így a víz a centrifugális erő hatására a szivattyú külső házába áramlik, onnan pedig a kiömli csonkon keresztül távozik. Ebből adódóan a szívócsonk mindig a motor tengelyével megegyezi síkban található, vízszintesen. Hogy képes legyen a csőben lévő levegő “kidolgozására” a szívócsonk közvetlen közelébe beépítettek egy visszacsapó szelepet. Ennek feladata megakadályozni, hogy a szivattyúház feltöltésekor a víz ne folyjék vissza a szívócsibe.

Figyelem! A HERON szivattyúk önfelszívóak. Ha a szivattyúházat feltöltjük vízzel, pár perc üresjárat után képes felszívni a vizet. DE. Mindig fel kell tölteni előtte a szivattyúházat! Ha ezt elmulasztják, az a tömítés károsodásához vezethet. Az is elő szokott fordulni, hogy pár másodperces szárazon futás után a felhasználó a homlokára csap és gyorsan feltölti vízzel. Így (bár nem tudatosan) tönkretéve a tengelytömítést. A tömítőfelület egyik fele kerámiából készül, ami a súrlódástól felhevül. Mivel elég rideg anyagról van szó, ha ilyen esetben nyakon öntik hideg vízzel, elpattan.

Mint említettem, az önfelszíváshoz szükség van néhány percre. Ez függ a szivattyú típusától a szívócső átmérőjétől, és hosszától. Hosszabb szívócső esetén szükség lehet a szivattyú leállítására, újbóli feltöltésére, mert ilyenkor a benne lévő víz egy részét kinyomja magából. Ezt a folyamatot 2-3 -szor ismételve már képes a víz felszívására. Ha 5-6 perc után sem hajlandó a víz megjelenni a kiömli csonknál, elkezdhetünk gyanakodni a csatlakozásoknál lévő tömítésekre, esetleg a szívócső sérülésére.

A HERON szivattyú nem hülye. Ha talál egy kicsiny rést, ahol a könnyebb levegőt is be tudja szívni, akkor nem fog erőlködni a sokkal nehezebb víz felszívásával. Itt van jelentősége azoknak a speciális bilincseknek, melyeket a gyártó a készülékhez csomagol. A hagyományos szalagos (AWAB) csőbilincs nem alkalmas ilyen célra, mivel nem tudja kelli képen összeszorítani a szívótömlőt. Amúgy a HERON szivattyúk szívóképességére jellemzi, hogy képesek teljesen belapítani azt a spirálmerevítéssel ellátott szívócsövet, ami egy 80 kg -os ember súlya alatt sem lapul össze. Brutális! Fontos szempont még az emelési magasság. Katalógusokban a teljes emelési magasságot adják meg (az ábrán “A”-val jelölve). Ez két értékből tevődik össze. A szívómélységből és a nyomó oldali magasságból (“B” és “C”).

szivattyú emelőmagasság

Vegyük például az EPH 50-es szivattyút, mely max. 28 m magasságba képes eljuttatni a folyadékot. Ez azt jelenti, hogy ha 2 m mélységből kell felszívnia, akkor maximum 26 m magasságba képes felemelni a lét. A nyomómagasságot H-val jelöljük.

Vannak gyártók, melyek nem az emelőmagasságot adják meg, hanem a maximális nyomást. Ezt könnyen át lehet számolni nyomómagassággá, hisz 1 bar nyomás megfelel 10 m emelőmagasságnak. Bár a szabvány szerint a nyomás mértékegysége a Pascal (Pa), a gyakorlatban még mindig a megszokott bar-t használjuk. Átváltása: 1 bar ~ 100 kPa =0,1 MPa.

Szivattyúk fontos jellemzője még a szállítási mennyiség. Q-val szokták jelölni. Ez a mérőszám mutatja meg valójában mire is képes a szerkezet; vagyis percenként hány liter vizet képes szállítani. Liter/perc vagy m3/óra mértékegységben szokták megadni. Átváltása: 1 m3/óra = 16,666.. liter/perc. Vagyis a fenti szivattyú 600 l/p szállítási mennyiségét úgy is mondhatjuk, hogy 36 m3/óra.

Az egész tudomány pikantériája itt kezdődik. A nyomómagasság és a szállítási mennyiség szoros összefüggésben van egymással. Minél magasabbra kell szállítani a folyadékot, annál kisebb a szállítási mennyiség. E kettő egymáshoz való viszonyát a gyártók egy úgynevezett Q-H diagramban szokták feltüntetni.

Szivattyú kiválasztásakor sok szempontot figyelembe kell venni. Szívómélység, emelési magasság és távolság, áramlási veszteségek, nyomásigény, volumenigény, folyadék szennyezettsége, stb.

Egy példán keresztül próbálom bemutatni ezeket.

Paprikatermesztő szeretne szivattyút vásárolni öntözésre. Első körben elmondja, hogy Tisza-II. típusú billenőkaros szórófejeket szeretne használni, melyben 8,6 mm átmérőjű fúvóka van. Van-e olyan szivattyú, ami erre való és hány db szórófejet lehet rákötni?

1. lépés Igény pontos felmérése

Ez még így nem elég a pontos kiválasztáshoz, ezért ki kell kérdezni: honnan szeretne szivattyúzni, milyen mélyről, milyen messzire és milyen magasra kell szállítani a vizet? Kiderül, hogy a patak partjáról melyben 2 mélyen van a víz; onnan 80 méter tömlő szükséges az öntözéshez, ráadásul a paprikaföld 6 m magas domb tetején van. Tehát olyan szivattyút kell választani, mely a 2 m mélységből, szűrőn keresztül felszívott vizet képes a 80 m távolságra lévő szórófejekhez elszállítani, de a szórófejek 6 m-rel magasabban vannak.

2. lépés Szükséges nyomás meghatározása.

Nyomás meghatározásánál először is célszerű kiszámolni a nyomásveszteségeket. A folyadék áramlás irányában haladva:

  • Kb. 0,5 bar a szűrőkosárnál. Mivel a szórófej fúvókája nem tömődhet el, csak tiszta vizet szabad felszívni.
  • 0,2 bar szívóoldali veszteség. Mivel 2 méter mélyről kell szivattyúzni, és 10 m vízoszlop az 1 bar -nak felel meg, ezért 2/10 bar veszteség van ezen az oldalon. Itt kell megjegyeznem, hogy az elméleti szívómélység 10 m. A gyakorlatban a szivattyúk 7-8 méternél többre nem képesek a veszteségek miatt. Sőt, minél mélyebbről kell szivattyúzni, annál rosszabb a hatásfok. Tehát, ha valaki úgy állít be, hogy volt neki egy szivattyúja, mely a 45 m-es kútból felszívta a vizet…Nos, az vetítés. A fizika törvényeit az i készüléke sem képes módosítani. Ha nagy mélységből kell szivattyúzni, búvárszivattyút kell ajánlani.
  • 0,8 bar tömlőveszteség a nyomóoldalon. A csöveknek, tömlőknek van egy belső súrlódása, ráadásul minden hajlat, ív, csatlakozó növeli ezt a súrlódást. Az általunk ajánlott nyomótömlőnek – a gyártó szerint – 10 méterenként kb. 0,1 bar nyomásesése van. Jelen esetben 80 m tömlő szükséges, tehát ez összesen 0,8 bar. Még egy gyakorlati tanács: a szívótömlőt nem szabad leszőkíteni. Ez nagyon lerontja a szivattyú hatásfokát, és rendellenes működést okozhat. Nyomó oldalon is lehetőleg csak a végén szőkítsük le a keresztmetszetet, hogy csökkentsük az áramlási veszteséget.
  • 0,6 bar domborzati veszteség. Nem elég, hogy 80 méter távolságra, de ráadásul a lejtón felfelé kell nyomni a vizet 6 m magasra. Ez a szívóoldalnál levezetettek szerint 6/10 bar.
  • Kb. 0,4 bar a szórófejek előtti csatlakozóknál, elosztóknál, szűkítőknél, stb.

Ez összesen 2,5 bar nyomásveszteséget jelent. Vagyis olyan szivattyúra van szükség, mely ennél azért nagyobb nyomásra képes, hogy üzemeltetni tudja a szórófejet. Ha elárasztó öntözésről lenne szó vagy nem kellene ilyen messzire és magasra szállítani, elegendő lenne az átemelőszivattyú is. Így viszont csak az EPPH 38-25 típusú HERON nyomószivattyú jöhet számításba (60 m=6 bar). Most már csak azt kell meghatározni, hány db szórófejet tud egyszerre üzemeltetni.

3. lépés Szállítási mennyiség meghatározása.

Szállítási mennyiség meghatározása
Szállítási mennyiség meghatározása
Azt már tudjuk, hogy 2,5 bar nyomásveszteséggel számolhatunk. Az említett szórófej 2-4,5 bar nyomástartományon belül használható. Ha 2,5 bar nyomáson üzemeltetjük akkor összesen 5 bar nyomásra lesz szükség. A szórófej gyártója táblázatban megadja, hogy a 8,6-es fúvókával szerelt, Tisza -II. szórófej 2,5 bar nyomáson, 72 l vizet képes kidolgozni percenként, kb. 19 m sugarú körben. A HERON katalógusban minden szivattyú fotója alatt megtalálható a termék Q-H diagramja is. Ennek feladata, hogy ilyen esetben segítse a kiválasztást. Az EPPH 38-25-ös típusnál jelöljük ki a függőleges tengelyen a nyomásértéket. (Figyelem! Itt nem nyomás van megadva, hanem szállítási magasság. Ezt át kell számolni, vagyis megszorozni 10-zel. Az 5 bar 50 méternek felel meg.) A diagram adott pontján olvassuk le a nyomáshoz tartozó szállítási mennyiséget. Tehát a szivattyú 5 bar nyomáson 150 l víz szállítására képes percenként. Ebből következik, hogy 2 db szórófejet is használhat, mert egy szórófej 72 l/perc teljesítményű.

Maga a pontos méretezés ennél bonyolultabb, de a szivattyútípus meghatározásához elegendő a fenti példa alapján számolni. Az adott szivattyú akkor alkalmas a feladatra, ha a nyíllal jelzett munkapont a jelleggörbe alatt vagy azon helyezkedik el. A hatásfok és élettartam szempontjából is optimális sávot a zöld mezivel próbáltam jelölni.

A szórófejek és csövek adatait a gyártó által rendelkezésre bocsátott táblázatból lehet kikeresni.

A rossz méretezés nem csak működésképtelen öntözőrendszert vagy rossz hatásfokú üzemelést jelenthet, hanem felléphetnek olyan káros jelenségek is, mint a kavitáció ill. a vízkalapács hatás.

A kavitációs jelenség konyhanyelven: Bizonyára Ön is látott már forrni vizet. Ugye a víz 100 fokon forr a közhiedelem szerint. Ez egy féligazság, mert egy atmoszféra nyomáson (légköri nyomáson) forr 100 fokon. Ha csökken a nyomás, a forráspont úgy kerül egyre alacsonyabb hőmérsékletre. A Mount Everesten már kb. 60-70 °C- on felforrna a víz, mivel kisebb a légköri nyomás. Egy szivattyú rendkívüli üzemállapotában pedig előfordulhat, hogy olyan helyi nyomásviszonyok alakulnak ki, ahol a folyadék egy kis része felforr. A jelenség rendkívül rövid ideig tart és a kis gőzbuborékok rögtön, robbanásszerűen visszaalakulnak folyadékká. Ezek a robbanásszerű halmazállapot változások rendkívüli módon erodálják a szivattyút és a többi szerelvényt.

A vízkalapács hatás akkor alakul ki, ha a csőben áramló folyadék útját hirtelen elzárjuk. Ekkor egy nyomáshullám alakul ki, melynek nagysága többszöröse lehet az üzemi nyomásnak. A jelenség bekövetkeztekor a csőhálózat megremeg és jellegzetes hangot ad ki. Gyors elzárású szelepek (pl. golyóscsap) használatakor is előfordulhat, de a túl kicsi cső keresztmetszet, ill. a túl nagy áramlási sebesség is okozhatja. Ilyen esetben a tömítések kifordulhatnak a helyükről, de cső is szétrepedhet.

A fenti példánál maradva egy működő szivattyú összeállításához az alábbi tartozékok szükségesek (az áramlás irányában haladva):

  • Szívókosár. a gyári tartozék, de a szórófejes alkalmazásnál célszerű a sűrűbb szövésű XB388117-at használniSzívókosár
  • Tömlőcsatlakozó a szűrőkosárhoz (225012) és a hozzá való tömítés (275125).Tömlőcsatlakozó
  • Csőbilincs. A szívó oldalon mindenképen célszerű a gyártó által adott bilincseket használni, mivel ezek képesek megfeleli mértékben összeszorítani a tömlőt.
  • Szívótömlő. Általában az 5 m-es hossz elegendő szokott lenni (900490).Szívótömlő
  • Csőbilincs. Javasolt a gyári használata.
  • Gyártó ad hozzá tömlőadaptert szárnyas anyával, de könnyebb kezelhetőség végett célszerű a szabványos – tűzoltók által is használt – kapcsos rendszert használni. A tömlőkapocs cikkszáma: 867004.Tömlőadapter
  • Csonkkapocs. Cikkszáma: 867007Csonkkapocs
  • EPPH 38-25 szivattyúEPPH 38-25 szivattyú
  • Csonkkapocs. Cikkszáma: 867007Csonkkapocs
  • Nyomótömlő kapoccsal. 20 m-es kiszerelésben kapható, cikkszáma: 867010.Nyomótömlő
  • Kapocskulcs. Mivel a tömlő toldásakor ellen kell tartani, 2 darabra van szükség. Cikkszáma: 867019Kapocskulcs
  • Hasznos kiegészíti lehet még a 10 l-es fém üzemanyagkanna (7263) a hozzá való kiöntőcsővel (7261)Üzemanyagkanna

Ehhez hasonlóan össze lehet állítani az átemeli- vagy zagyszivattyúk tartozékait is. A kapoccsal ellátott nagyobb szűrőkosaraknál, található egy kampó, melyre kötelet kötve könnyen kiemelheti akár a mélyebb kutakból is.

Erősen szennyezett víz szállítására, esetleg iszapos vízre, csak a szennyvízszivattyú ajánlható. Ez a készülék már képes akár 30mm ármérőjű, szilárd szennyeződések szállítására is. Számomra is ismeretlen okból kifolyólag a HERON EMPH 80 W zagyszivattyú 3″-os csonkmenete nem egyezik meg a szintén 3″-os EPH 80 átemelőszivattyúéval. Ezért a katalógusban két fajta csonkkapcsot is talál azonos méretből.

Csőkutakból, történi szivattyúzás esetén különös tekintettel kel lenni a kút vízhozamára. Hiába magas a nyugalmi vízszint, a nagy teljesítményű HERON szivattyúk perceken belül képesek akár teljesen kiszívni a vizet. Ezért fontos, hogy kútból történi szivattyúzás esetén ismerje a kút vízhozamát és az üzemi vízszintjét.

Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a szivattyú szívókosara minimálisan 1 m-rel legyen a kút talppontja felett. Így megakadályozható, hogy az alján lévő kavicsot, iszapot vagy más szennyeződést fel tudjon szívni.

Sokan nem veszik figyelembe a használati útmutatóban leírtakat, miszerint, ha a készüléket 1 hónapnál tovább nem üzemeltetjük, le kell ereszteni a benne lévő üzemanyagot. Erre azért van szükség, mert sajnos a kutak többségénél kapható 95-ös, ólommentes benzinből egy idő után kiválnak a szennyeződések és dugulást okoznak az üzemanyagrendszerben. Ez áramfejlesztőkre is vonatkozik.

Fontos még megemlíteni, hogy téli leállás előtt célszerű a szivattyúház legalsó részén lévő csavar kiszedésével leengedni a vizet a fagyveszély miatt.

Heron szivattyúk, áramfejlesztők
Szivattyú kiegészítők
Önfelszívó szivattyúk

Szerző: Ring Tamás

Körforgó rendszerű szivattyúk tervezése

1

Posted by Barkacsonline.hu | Posted in Szivattyú | Posted on 31-07-2010

Címkék: ,

Vezetőkerék nélküli, ún. centrifugálszivattyú elvi rajzát látjuk csigaházas kivitelben az 1. ábrán, szaktárgyi ismereteink emlékezetbe idézésére. Feladatunk lesz az adott szivattyú szívócsónakjának, járókerék méreteinek meghatározása, a lapát alakjának megszerkesztése, a tengelyátmérő és hajtóteljesítmény kiszámítása, a lapát alakjának megszerkesztése, a tengelyátmérő és hajtóteljesítmény kiszámítása. A ház alakjának meghatározásához a további mintarajzok adnak néhány példát. Vezetőkerékkel ellátott, többfokozatú szivattyúknál (turbinaszivattyúk) a ház alakja általában hengeres, sok részből álló.

Egylépcsős csigaházas örvényszivattyú

1. ábra. Egylépcsős csigaházas örvényszivattyú

Számításainkkal egyidőben készítsünk szerkesztett vázlatokat, mert így ellenőrizni tudjuk, hogy reális adatokat, méreteket kaptunk-e a számítások során?

A ház fő méreteit részint a járókerék, részint a szívó- és nyomócsonk méretei szabják meg. A szívócsonk átmérője:

qe = (Db2 π / 4) cb   m3/s     (1)

összefüggésből:

Db = √4 qe / π cb   m     (2)

Ahol qe az elméleti vízmennyiség m³/s-ban (qe = (q + (qr és (qr = vr q a résveszteség és vr a résveszteség tényező, amelynek értéke 0,02 ~ 0,1 között változhat), cb a beömlési sebesség m/s-ban. A szívó- és nyomócsonk átmérője általában kb. egyenlő és értékük egyfokozatú átemelő szivattyúknál 50-200 mm, gépházi, víz- stb. szivattyúknál 25-500 mm, iszapszivattyúknál 80-100 mm.

A lapátkerék beömlő átmérője (2. ábra):

Lapátkerék

2. ábra. Lapátkerék

D1 = (1,05 ~ 1,1) Db   mm     (3)

A lapátkerék külső átmérőjének meghatározása a járókeret, ill. lapátkerék beömlő és kiömlő kerületi sebességei alapján a turbinaszivattyú alapegyenletéből határozható meg.

A beömlő kerületi sebesség:

u1 = D1 π n / 60   m/s     (4)

a kiömlő kerületi sebesség:

u2 = √He g / η h λ ξ   m/s     (5)

ahol ηh a hidraulikus hatásfok, értéke 0,72 ~ 0,92 között változhat, λ a perdülettapadási tényező (0,5 ~ 0,8), ξ = c2u/u2 áttételi szám [értéke attól függ, van-e vezetőkerék (ξ = 0,8; vezetőkerék nélkül 0,65), előre- vagy hátragörbítettek-e a lapátok], g a nehézségi gyorsulás (9,81) m/s³-ben. A szokásos, hátragörbített lapátok alkalmazása esetén ηh λ ξ = 0,45, levegőt szállító gépeknél pedig radiális lapátozásnál 0,65, előregörbített lapátok esetén 0,70.

Az állandók összevonásával az előbbi összefüggés (kisebb, hátragörbített lapátú, jó hatásfokú vízszivattyúknál) egyszerűbb :

u2 = 4,65 √He   m/s     (6)

Mivel:

u2 = D2 π n / 60   m/s     (7)

így a keresett külső átmérő:

D2 = 60 u2 / π n   m     (8)

Szivattyú csoportosítása a gyorsjárás, ill. a jellemző fordulatszám szerint

3. ábra. Szivattyú csoportosítása a gyorsjárás, ill. a jellemző fordulatszám szerint

Ezekhez a számításokhoz szükségünk van a fordulatszámra, ill. a szivattyú típusának ismeretére. A szivattyú kiválasztása típusjellemzők alapján (vagy az n fordulatszám meghatározása) a 3. ábra segítségével lehetséges. Az 1. és 2. ábrákon látható szivattyú normál járású, radiális átömlésű szivattyú, jellemző fordulatszáma nq = 30 ~ 50.

Ha a lapátkerék D1, D2 átmérőjét meghatároztuk, akkor ellenőrzésképpen megnézzük, hogy mekkora a D2/D1 viszony? Tapasztalat szerint a D2/D1 = 1,5 ~ 2,5 arány felel meg legjobban a gyakorlati követelményeknek.

A csatornák szélességi méretei a csatorna ki-, ill. beömlő keresztmetszetén átfolyó vízmennyiségből:

qe = D1 π b1 c1m φ 1   m3/s-ban     (9)

És így:

b1 = qe / D1 π c1m φ 1   m     (10)

Illetve hasonlóképpen:

b2 = qe / D2 π c2m φ 1   m     (11)

Az összefüggésben szereplő φ1 = φ2 = φ a már megismert szűkítési tényező, c1m = c2m a beömlő sebesség, ill. a kiömlő sebesség merőleges komponense (lásd a sebességi háromszögnél), amely a

c1m = cb / φ   m/s     (12)

összefüggésből számítható.

Belépő és kilépő sebességháromszögek (perdületmentes belépés)

4. ábra. Belépő és kilépő sebességháromszögek (perdületmentes belépés)

A lapátok hajlásszögének meghatározása részint az nq alapján választott vagy feladatban megadott keréktípus, részint a sebességi háromszögek alapján történik. A sebességi háromszögek egyszerű szerkesztése vagy a szögértékek számítása a 4. ábra alapján követhető. Az u1 belépő kerületi sebesség a (4) összefüggés, a c1m=c2m meridiánsebességek pedig a (11) összefüggés alapján kiszámítható. Miután α1 általában 90°, így a belépő sebességi háromszög megszerkeszthető, β1 belépő lapátszög és w1 relatív belépő sebesség alapján.

A kilépő sebességi háromszög szerkesztéséhez c2m és u2 értéke rendelkezésünkre áll, ill. kiszámítható, s a c2 kilépő sebesség rotációs komponense is kiszámítható az áttételi szám ismeretében (c2u = ξ u2), így tehát a kilépő sebességi háromszög megszerkeszthető, α2 és β2 szögek lemérhetők vagy kiszámíthatók. A ki- és belépő sebességek a lapátkerék egy lapátján az 5. ábrán láthatók. Hátragörbített lapátok esetén a kilépő lapátszög szokásos értékei β2 = 25° ~ 50°, leggyakrabban 30° ~ 32°, kis szállítómagasságra és nagy vízmennyiségre használt normál lapátozásnál pedig β2 = 90°.

A be- és kilépő sebességháromszög

5. ábra. A be- és kilépő sebességháromszög
Szivattyú lapátgörbe szerkesztése

6. ábra. Szivattyú lapátgörbe szerkesztése

Ezen számítások után kerülhet sor a lapátalak megszerkesztésére. Mi a lapátgörbe szerkesztést igen leegyszerűsítve fogjuk elvégezni (6. ábra). (A valóságban ehhez a szerkesztési munkához már kisminta kísérleteket is végeznek, a szerkesztés maga is lényegesen bonyolultabb.)


1.Feltesszük a lapátkerék D1 és D2 méreteivel az R1 és R2 sugarú koncentrikus köröket.

2. A függőleges tengelytől balra, az A pontban felrakjuk a β2 szöget, az O pontban pedig a β1 + β2 szöget. Ez utóbbi szög szára az R1 sugarú kört a B pontban metszi.

3. Az A és B pontokon át egyenest húzunk és az R1 sugarú körön kimetsszük a C pontot.

4. Megfelezzük AC távolságot és a felezési pontban merőlegest állítunk az AC egyenesre. Így kapjuk az M pontot.

5. Az AM távolsággal, mint sugárral körívet rajzolunk A-tól C-ig. Ez lesz a keresett lapátgörbe középvonala.

6. Felmérjük a lapátvastagságot és megrajzoljuk a lapát két kontúrvonalát. A lapátvégeket megfelelően leélezzük.

7. További lapátgörbét úgy szerkesztünk, hogy a lapátkörív középpontját az OM távolsággal, mint sugárral leírt körön az osztás távolságával eltolva, AM távolsággal, mint sugárral körívet rajzolunk.

A lapát vastagságát szerkezeti szempontok szabják meg, öntöttvas és acélöntvény esetén általában 4…6 mm, színesfémeknél és acélnál 3…4 mm a legkisebb felvehető érték. A lapátvastagságot az egész lapátgörbe mentén állandóra választhatjuk, csak a ki- és beömlőélnél kell elvékonyítanunk.

A szivattyúház kialakításának egyszerű módjára (egyfokozatú, vezetőkerék nélküli szivattyú esetén) a 7. ábra ad tanácsot. Az egy darabból öntött ház két oldalát pajzsok zárják le, amelyek részben a csapágyak befogadására, részben a beömlőcsonk kiképzésére szolgálnak. Átmenő tengely (8. ábra) esetén mindkét pajzslemezen csapágyházat kell kialakítanunk, repülőtengelynél (9. ábra) a szivattyú tengelye csak az egyik oldalon van csapágyazva.

Szivattyúház

7. ábra. Szivattyúház
Átmenőtengely, egyfokozatú centrifugálszivattyú

8. ábra. Átmenőtengely, egyfokozatú centrifugálszivattyú

A tengelyátmérőt és csapágyakat az előző fejezetekben megtanult összefüggések alapján számíthatjuk, ill. a táblázatok segítségével kiválaszthatjuk. A szivattyú hajtásához szükséges motor teljesítményét az (1) összefüggésből számíthatjuk. Az összhatásfok ennél a szivattyú típusnál 70 ~ 85%. A leggyakrabban használt üzemi vízszivattyúknál és tápszivattyúknál a teljesítmény kb. 2…20kW között változhat. Ha a meghajtás villamos motorral történik, úgy többnyire 3 fázisú asszinkron motorokat alkalmaznak, amelyek hozzávetőleges fordulatszáma kb. (a szliptől függően) 720, 960, 1440 és 2880 percenként.

Szivattyú peremmotorral (BTS, BTMS típus)

9. ábra. Szivattyú peremmotorral (BTS, BTMS típus)

A szállított vízmennyiség a lapátkerék menetének és a fordulatszámnak növelésével növelhető egy bizonyos határig, amelyet a méretek és a lapátkerék kerületi sebessége szab meg. A szállítómagasság (nyomás) egy lapátkerék esetén 5 ~ 30 m (0,5 ~ 3 at), kivételesen maximálisan 50 m lehet. Ha ennél nagyobb magasságra vagy nyomásra van szükségünk, akkor többfokozatú szivattyút alkalmazunk. A lapátkerekek számának a tengely csapágyazási lehetőségei szabnak határt. 10 fokozatnál többet csak kivételes esetben készítünk.